A kávé „A kávé legyen fekete, mint az ördög, erős, mint a halál és édes, mint a szerelem.” Török közmondás
A koffeintartalmú élvezeti szereket koffein nevű alkaloidát tartalmazó növényekből készítik.
Ilyen pl. a kávé magja, a tea levele, a kakaófa termése vagy a kóladió.
Hazánkban a legelterjedtebb koffeintartalmú élvezeti szer a kávé. Egy főre eső fogyasztása évenként 2 kg. A kávé az örökzöld kávécserje feldolgozott magjából készített kesernyés íző, élénkítő hatású ital. Maga a cserje magas hegyekben nő. Azt mondják, hogy akinek kávéja van, az gazdag lesz. 1.1 A kávé eredete
A kávé szó eredetének megfejtésére két megoldás is adva van. Az elterjedtebb vélemény szerint egy etiópiai vidék, Kaffa nevéből származik, ahonnan a kávét Jemenbe szállították. A másik lehetőség az arab kahwa ( ?_ ?? ) szó, amelyből a mi kávé szavunk ered, ez azonban eredetileg bort jelentett, s csak később vitték át a megnevezést a „fekete levesre”. A 16.
században már az egész arab világban a főzött, élénkítő hatású italt jelentette.
Hogy maga a kávé ital honnan is származik, több hipotézis is létezik, amelyekkel megpróbálom a választ megmondani erre a kérdésre. 1.1.1 A kávé rövid történetei
Egy legenda szerint a kávészemek élénkítő hatását egy Káldi nevő etióp ifjú pásztor fedezte fel Arábiában, aki észrevette, hogy ha a kecskéi a piros bogyókat legelészik, sokkal élénkebbek, nyugtalanabbak lesznek. Nem tudta mire vélni, így a piros bogyókat elvitte a közeli kolostorba, hogy megmutassa Yahiának, az aggastyán apátnak. Ezt elmondta a szerzeteseknek, akik azt hitték, hogy az ördög művéről lehet szó, így el akarták égetni a bogyókat. Közben olyan aromákra lettek figyelmesek, hogy kíváncsiságukban főzetet készítettek a megmaradt porból. Majd rájöttek arra, hogy ha a magokat megpörkölik,ténylegesen éberebbek maradnak az esti órákban, és ízletes italt készíthetnek belőle. Így lett az Ég ajándéka ez a sötét ital, egy ellenállhatatlan ital, mindennapjaink rítusa. Egy monda szerint, az iszlám vallás megalapítójának, azaz Mohamednek a nevéhez főződik, amely szerint betegen az ágyán feküdve megkönyörült rajta Allah, és Gábriellel küldött neki egy gyógyító fekete italt, amely olyan fekete volt, mint a mekkai Kábakő. Állítólag olyan ereje lett, hogy negyven férfit kiemelt a nyeregből és negyven nőt ismertetett meg a szerelemmel.
Egy másik történet szerint száműzött szufi bölcs talált rá a cserjére, ami megmentette az életét. Sőt olyan feltételezések is napvilágot láttak, hogy már 1000 körül Avicennában gyógyszerként használták a fekete levest.
Annyi bizonyosnak tűnik, hogy a kávét először a 15. században, Jemenben használták élénkítő hatása miatt, valószínűleg szufi szerzetesek, akik szívesen éltek serkentő szerekkel.
Innen került ki és vált ismertté a társadalom minden rétege számára. A 16. század első évtizedeiben már Szíria és Egyiptom lakói is ismerték. Mivel csak feltételezések vannak, egyik történet, legenda sem monda nincs bizonyítva, igy
nem tudhatjuk honnan ez a nemes fekete színű élénkítő hatású ital. 1.1.2 A kávé hódító útja
Egy vörös bogyós cserje hódítása a források alapján Etiópiából indult útra. Kaffából eljutott Jemenig, Perzsiáig, Arábiáig és Egyiptomig. „A portugálok és a hollandok 1600 körül vitték Ceylonba és a többi gyarmataikra. Ugyanebben az időben egy mohamedán zarándok Indiába vitte, ahonnan 1699-ban került Java szigetére. 1706-ban az amszterdami hajtatóházakban ültettek kávécserjéket. XŐV. Lajos francia királynak ajándékoztak egy növényt, amelynek külön üvegházat építettek, és amelynek hajtásait állítólag a világ számos helyére elvitték.” 1.1.3 A kávéházak
Isztambulban az első kávéházak az 1550-es években nyíltak meg, és számuk gyorsan nőtt. Európába a 17. században érkezett meg a kávézás szokása. Az első európai kávéház 1624-ben Velencében nyílt meg La Bottega del Caffé néven.
1.2 A kávé termesztési területei
A kávé az erős, párás szubtrópusok növénye. Termőterületei a ráktérítő és a baktérítő közé esik. A világ kávétermelésének 1/3-át Dél- és Közép-Amerika adja, innen is Brazília és Kolumbia a mérvadó, a többi termelésen Indonézia és Afrika osztozik. 1.3 A kávé feldolgozása
A kávé, mivelhogy örökzöld cserje, amely évente többször is virágzik és terem. Ezért látható a fán egyszerre virág és gyümölcs is. Egy fő és 2 kisebb szüretet különböztetünk meg. A legjobb minőséget a főszüret adja. A kávé termése a cseresznyéhez hasonló gyümölcs, amely leérve piros illetve sötétlila színű.
A gyümölcs húsa pergamenburokban őriz 2 lapjával egymás felé forduló bab alakú kávészemet. A cserje öregsége vagy a hibás beporzás miatt a kávégyümölcsök kb. 10%-ában csak 1 gömbölyű alakú szem fejlődik. Ezt rostálással elkülönítik, és gyöngykávé néven forgalmazzák.
A kávé elsődleges feldolgozása a termőterületen történik:
1. Száraz eljárás: A gyümölcsöt a napon szárítják, és utána hantolják2.
2. Nedves eljárás: Ekkor pulpot3 készítenek a gyümölcsből, és vízsugárral mossák le a
gyümölcsről, anélkül, hogy a pergamenhéj megsérülne. Ezután a kávét erjesztik4,
utána szárítják és hantolják. A kávépörkölés
4. ábra Kávépörkölés – Jellemzők5
1.4 A kávé készítmények
A kávébogyó latin elnevezése „coffea”. A buzérfélék családjába tartozik, amelynek jó néhány
száz fajtája létezik. Termesztésre viszont csak az Arabica és a Robusta szolgál6.
2 Előkészítő feldolgozás, melynek során eltávolítják a héjrészeket.
3 Latin eredető szó, gyümölcsvelő, kénsavval hidegen tartósított darabos gyümölcshús.
4 Célja, hogy a termelt anyagokat kinyerjék, vagy a mikroorganizmusok enzimjeinek a hatására átalakuljanak a
kívánt anyaggá, termékké. 1.4.1 A nyerskávé
A nyerskávé értékét az adja meg, hogy belőle pörkölés után milyen élvezeti értékű kávéital főzhető. A nyerskávé koffeintartalma kb. 1,5%, víztartalma kb. 12%. 1.4.2 A pörkölt kávé
A forgalmazott kávé kb. 90%-a pörkölt kávé. A pörkölés kb. 220°C -os hőmérsékletén az alkotórészek között olyan kémiai változások, mennek végbe, amelyek eredményeképpen kialakulnak a kávé zamatát, élvezeti értékét adó vegyületek, és illata javul. A koffeintartalom lényegében nem változik, a kellemetlen csersavak egy része elillan. Értékcsökkentő a savanyú íz és a szag. A törmelékes szemek nagyobb aránya is rontja a kávé minőségét. 1.4.3 A kávékivonat
A kávénak a forró vízzel kioldott és bepárolt alkatrészei. 1.4.4 A koffeinmentes kávé
Ezek a kivonatok igazolják, hogy a kávé élvezeti szer, amelyet kellemes aromája miatt a szívbetegek a hatóanyag nélkül is szívesen fogyasztanak. Gyártása során a nyerskávét vízgőzzel fellazítják, és szén-tetrakloriddal /CCl4/ kioldják koffeintartalmát. A kávét ezután szárítják és a szokásos módon, pörkölik. A kivont koffeint a gyógyszeripar hasznosítja. 1.4.5 A Nescafé
Porszerő anyag. Úgy készül, hogy a kávéfőzetet porlasztással beszárítják. A magas hőmérsékleten való beszárítás miatt kissé karamelles íző. Vízben maradék nélkül oldódik. 1.4.6 A kávépótló készítmények
A babkávé helyett a gyermekek és az idős emberek számára kávépótló anyagokat hoznak
forgalomba.
1. Maláta: Csíráztatott árpából készül, a pörkölés oldhatóvá teszi a benne található keményítőt, ami a főzet testességét adja.
2. Cikória: Cukorrépából készül. 1.5 A kávéfajták
A legygakoribb kávéfajták a következők:
A. Coffea Arabica:
a) Typica, b) Bourbon, c) Margogype, d) Mokka
B. Coffea canephora:
a) Robusta, b) Uganda, c) Kouillon, d) Coffea liberica, e) Coffea excels, f) Coffea stenophylla
Az Arabica a világ össz-kávétermésének a 70%-át teszi ki, amelyet az alacsony koffeintatalmú kávéfajták közé sorolhatunk.
Növényi szénhidrát. Fehér, olajos tapintású por, vagy szemcsés színtelen és szagtalan.
A Robusta a kávépiacon a maga 30%-ával van jelen. Kevésbé értékes, mint az Arabica, sokkal kisebb kávészemek jellemzik, viszont sokkal nagyobb a koffeintartalma, mint az Arabicának. Keserűbb íz és sötétebb szín jellemző a Robustára.
A kávészemek minősége viszont aszerint különbözik hogy hol termett. Nemcsak ízben, de nagyságban és színben különböznek. A kenyai kávét sorolják a legjobb minőségű kávék közé. Ami jellemző rá, az a pikáns íz,
finom gyümölcsre emlékeztető illat, apró szabályos kávészemek. Azt mondják a legjobb és egyben a legdrágább kávé a Blue Mountain fajta, amely jamaikai eredet, a magasan fekvő hegyi területekről származik. Ami jellemző rá, az az enyhén
savanykás, mogyoróra emlékeztető íz, aromatikusság. A kubai kávé a cédrusfa illatára emlékezteti fogyasztóját. Kimondottan a japán ínyencek kedvelik ezt a fajtát. Európában nem annyira ismert. A legjobb fajtájú dél-amerikai kávéfajták az Andok vidékéről származnak. Jellemző rájuk a gazdag és a telített íz világ.
A jemeni kávé ízben enyhén savanykás, mely a borra emlékeztet. Az indiai kávé íze finom és zamatos, melyben visszatükröződik a monszunesők bősége. A Szumátra szigetéről származó kávé alacsony savtartalmú, ízük markáns.
A Hawai szigetekről származó Kona Kai kávé az egyik legjobb a világon. Íze bódító és
szokatlanul erősen gyümölcsre emlékeztető. 1.6 A kávé hatása a szervezetre
A koffeinnek az emberi szervezetre tett hatása összetett. A koffein, serkentő hatású, stimulálja a központi idegrendszert, fokozza a szív és veseműködést. Testmozgás előtt fogyasztva segít felszabadítani a szervezetben elraktározott zsírt; a tüdő hörgőizmait elernyeszti, könnyíti a légzést, csökkenti az asztmás rohamok veszélyét. Kutatások szerint csökkenti a depressziót.
Felelőtlen fogyasztása ugyanakkor növeli a stresszt, a szívkárosodás és a csontritkulás veszélyét. Mennyi koffeint fogyaszthatunk naponta? Mikor igyunk kávét és mikor ne? A koffein hatására a hasi, zsigeri erek összeszőkülnek, az agy viszont több vért kap. A koffein így a központi idegrendszerre és az agyra élénkítő hatással van; fokozza a szív- és
vesemőködést, gyorsítja a légzést és az anyagcserét. A magas vérnyomásúaknak, a szív- és veseelégtelenségben szenvedőknek ezért óvatosan kell bánniuk a kávéval.
Egy 7 gramm őrleményből készített eszpresszó-krémkávéban kb. 0,1 gramm koffein található. Ennek az adagnak a hatása kb. 1-5 óráig tart. Az időtartam függ a szervezet egészségi szintjétől, a megszokástól, a kávé előtt és mellett fogyasztott ételek – italok összetételétől, a koffeinnel szembeni érzékenységtől. Napi 2-3 csésze kávé, ha azt megfelelő körülmények
között fogyasztjuk, egészséges frissítő ital, de 1g koffein (kb. 10 csésze) napi elfogyasztása már izgatottságot, szédülést és rosszullétet okozhat – még az egészséges, felnőtt embernek is.
A túlzott kávéfogyasztás (vagy koffeinbevitel – pl.: kóla-termékekkel) egyéb tüneteket is produkálhat – hőemelkedés, aritmikus érverés, hőemelkedés, remegés, sőt szorongás, esetleg hasmenés. A nem megfelelőn használt koffein álmatlanságot okozva lehetetlenné teszi a pihenést, ingerlékennyé tesz. 2-4g koffein hatására izomgörcsök léphetnek fel.
Előbbiekből érzékelhető, mennyire fontos az, hogy a megfelelő helyen, időben, körülmények között vegyük magunkhoz, a jó minőségű alapanyagból készülő kávéitalt (a magasabb minőségű Arabica fajták koffeintartalma alacsonyabb, mint a Robustáé, így kisebb a veszélye a túladagolásnak).
Fontos megérteni: a kávé nem a fáradtság megszüntetésére való, az a kávé hatásának elmúltával erősebben tér vissza és csak pihenéssel múlik el. A kávé feladata az, hogy az ébrenlét – a munka – és a szabadidő pillanatait tegye még intenzívebbé. A kávéfogyasztás ésszerő szabályai a kávénak az emberi szervezetre gyakorolt hatásaiból
következnek. Először lássuk a tiltótáblákat – mi az, ami tilos, de legalábbis nem tanácsos a kávéval kapcsolatban!
1. Ne igyunk kávét lefekvés előtt! Ez jelenthet 1 órát, de 4-5 órát is. Vendéglátóként minket ez annyiban érint, hogy tudjuk, a legfontosabb kávézási időszak a reggel és a késő délután. Természetesen bizonyos üzlettípusoknál (bár-kávézó, non-stop kávézó), ez nem ilyen egyértelmű.
2. Ne igyunk napi két – három adag kávénál többet! Ez látszólag kevésnek tőnhet, de ha minden alkalommal más és más, az alkalomnak, helynek és pillanatnyi igényeinknek épp megfelelő kávéitalt iszunk, mindig jó minőségben – ez bőven
elég. Mint kávés vendéglátó, arra gondolva, hogy e három kávéból csak egyre (a reggeli tejeskávéra, az ebéd utáni ristrettóra vagy a délutáni kávékülönlegességre) be tudjuk csábítani üzletünkbe a vendéget, már jól jártunk mi is, ő is. Ehhez viszont standard, állandó minőség kell. Olyan minőség, amit otthon nem kaphat meg.
3. Ne igyunk kávét éhgyomorra! A kávéban lévő csersavak kártékony hatással lehetnek ránk, és a kávé vízhajtó hatása sem tesz jót a gyomornak. Most, hogy a tiltásokat áttekintettük, lássuk azokat az irányvonalakat, melyek követése a jó úton tarthatja kávéfogyasztásunkat.
Vigyünk rendszert kávéivásunkba. Döntsük el, mikor, mennyi és milyen kávét iszunk. Nem előre megalkotott kávézási tervről van szó, csupán arról, hogy belátjuk: a kávé, mint hatóanyag tartalmú szer komoly hatással van ránk. Szervezetünk működésére, szokásainkra, viselkedésünkre, sőt hosszabb távon és tágabban értelmezve a kávézásnak, kávézóba járásnak személyiséget formáló hatása is lehet!
Étteremben étkezéskor kávét csak az étkezés végén fogyasszunk! A kávéra építő, afelé orientálódó üzletekben az ételválasztékot úgy alakítják ki, hogy minél több választékcsoport illeszkedjen a kávézáshoz (torták, szendvicsek, sütemények, bisztró-ételek). Ezeket italokkal kombinálva reggeli- és uzsonnavariációkat hozhatunk létre, így a legfontosabb “kávéidőszakokban” csökkentjük az önmagában való kávéivás gyakoriságát. 1.6.1 A kávé jó tulajdonságai
A koffein segíti az anyagcsere mőködését azáltal, hogy ellazítja az epevezeték, az apró hörgők, a gyomor- és bélrendszer és az erek bizonyos izmait. Javítja a szellemi funkciókat, csökkenti az almosságot es a fáradtságot, fokozza az izmok teljesítőképességét. Ráadásul azt is jó tudni, hogy erősíti a nem kábító fájdalomcsillapítók hatását.10 1.6.2 A kávé rossz tulajdonságai
A gyakori kávézóknál felléphet:
– pszichés függőség (abban a hitben vannak, hogy a koffein a mindennapi életünk elengedhetetlen része)
– hozzászokás (egyre több koffeinre van szükségük ugyanannak a hatásnak elérése érdekében)
– elvonási tünetek, ha nem jutnak a szokott mennyiséghez. A koffeines, vagy a koffeinmentes?
A koffeinmentes kávé káros hatásait is több orvos csoport vizsgálta. Bebizonyítottak például,
hogy a koffeinmentes kávét olyan kávébabból állítják elő, melynek sokkal magasabb a zsírtartalma, ezáltal a vér koleszterinszintjét jelentősen emeli. Ez fokozza az érelmeszesedés és a későbbi szövődmények kialakulásának kockázatát. Egy 2005-ben elvégzett vizsgálat szerint azoknál, akik hozzászoktak a rendszeres koffeinfogyasztáshoz, a koffein szív- és
érrendszerre gyakorolt karos hatásai mérsékelt kávéfogyasztás esetében csak minimális mertekben voltak kimutathatóak, ugyanis a szervezetükben tolerancia alakul ki.
Azoknál az alanyoknál, akik nem voltak hozzászokva a koffeinfogyasztáshoz, már mérsékelt adag után is egyértelmően kimutathatóak voltak a koffein karos hatásai. Ezzel szemben a túlzásba vitt kávéfogyasztás rendkívül káros a szervezetre, de a szívinfarktus és a koffeinfogyasztás közötti összefüggést egyértelmően nem sikerült igazolni. Nagy esetszámú
tanulmányok alapján azt bizonyítottak, hogy napi 4 csésze kávé fogyasztása mellett mutatható ki egyértelműen, hogy ez az infarktus és egyéb szív- és érrendszeri betegségek rizikófaktora lenne, kb. 2,5-szeres rizikót jelent a kávét nem fogyasztó populációhoz képest. 1.7 Kutatások és eredmények
1.7.1 A kávé nem árt, a kóla igen Bécs/Boston, 2005. november 10. (MTŐ/APA).
A nőknél a kávéfogyasztás nem növeli a magas vérnyomás (hipertónia) kockázatát, a koffeint tartalmazó Coca Cola fogyasztása viszont igen – derül ki azokból a vizsgálatokból, amelyeket Wolfgang Winkelmayer osztrák orvos és társai az amerikai Harvard Egyetem bostoni női klinikáján 155 ezer nő részvételével végeztek.
A kutatás eredményeit legújabb számában közölte a Journal of the American Medical Association (JAMA) tudományos folyóirat legújabb száma. Winkelmayer az osztrák APA hírügynökségnek adott nyilatkozatában rámutatott, hogy a koffeint tartalmazó kávé és üdítő világszerte igen népszerő. Ezért a koffein bármilyen egészségkárosító hatása óriási kihatással lenne a népegészségügyre, és első sorban egy olyan alattomos és igen veszélyes betegségre, mint amilyen a magas vérnyomás.
Megállapította: 26 és 71 év közötti kórházi ápolónők egészségi állapotának 12 éven át tartott rendszeres vizsgálata kiderítette, hogy puszta mítosz a hiedelem, amely szerint a gyakori kávéfogyasztás magas vérnyomást okoz. Ezzel szemben világosan megmutatkozott az összefüggés a koffein tartalmú – cukrozott és cukormentes (light) – üdítő italok fogyasztása és a magas vérnyomás fokozott kockázata között. Fiatalabb – 26 és 46 év közötti – nőknél, akik
napjában négy vagy annál több pohár, illetve doboz coca-colát fogyasztottak, 28%-kal nagyobb volt a magas vérnyomás kockázata. Ugyanakkor a 43 és 71 év közötti nőknél ugyanennyi kóla fogyasztása esetén már 44%-os volt a kockázat a hasonló korú, de kevésbé szomjas nőkhöz viszonyítva. A Coca Cola light változatának fogyasztása kevésbé növelte a
magas vérnyomás kockázatát: a napi négypohárnyi üdítőt fogyasztó fiatalabb nőknél 19, az idősebbeknél 16%-kal nőtt meg a hipertónia veszélye.
Az 1998 óta a Harvard Egyetemen dolgozó Winkelmayer rámutatott: még nem tudni, hogy miért kockázati tényező a magas vérnyomás vonatkozásában a Coca Cola, s ezért nem áll módjában ajánlásokat adni. Örvendetesnek mondta viszont, hogy a hölgyeknek a vérnyomásuk miatt nem szükséges lemondani a kávézásról (MTŐ-Panoráma). 1.7.2 Ártalmasabb a koffeinmentes kávé?
Egy nemrégiben napvilágot látott amerikai tanulmány szerint a koffeinmentes kávé akár szívés érrendszeri kockázati tényező is lehet, mert megemeli a vér koleszterinszintjét. A furcsa jelenség feltehető magyarázatát az adja, hogy a koffeinmentes kávé másfajta kávébabból készül, mint a hagyományos.
A kutatást 187 résztvevő bevonásával végezték, akiket három fő csoportra osztottak. Az első csoportba azok kerültek, akik napi 3 és 6 adag kávét fogyasztottak, a második csoportba azok, akik ugyanennyi koffeinmentest, míg a harmadik volt a kontrollcsoport, ahol senki sem fogyasztott kávét. A vizsgálatot az atlantai Piedmont-Mercer Egészségügyi Központ végezte, Robert Superko vezetésével.
A kutatók a három hónapos vizsgálat elején és végén vérmintákat vettek, amelyekből a vér koleszterin- és egyéb zsírsavszintjeit határozták meg. Megdöbbenésükre a koffeinmentes kávét fogyasztók káros zsírsavszintje 18%-kal, az apolipoprotein13 B nevő fehérje szintje 8%- kal növekedett meg a három hónappal korábbi értékhez képest. A másik két csoportnál nem tapasztaltak változást. Ezek a szerves anyagok részben felelősek a szív-érrendszeri megbetegedésekért. “Úgy vélem, hogy nem a hagyományos, hanem a koffeinmentes kávé növelheti a szívbetegségek kockázatát. Ugyan a növekedés nem magas, de akinek eleve magasabb a koleszterinszintje, érdemes visszafogni a fogyasztást” – mondja a kutatás vezetője.
Az ok kutatásánál derült ki, hogy a kétféle kávé eltérő kávébabból készül. A hagyományos kávénál Arabica, míg a koffeinmentesnél Robusta nevő babot használnak. Ennek az az oka, hogy a koffeinmentesítés során az Arabica elveszíti az aromáját, ugyanakkor a Robusta sokkal gazdagabb a diptén14 nevő vegyületekben, ami növeli a zsírsavképzést a szervezetben. “A kávégyárak egyre több koffeinmentes kávét gyártanak, mert az emberek azt hiszik, hogy egészséges. A koleszterinszint szempontjából azonban nem biztos, hogy így van” – összegezte kutatását Superko. 1.7.3 Mit kell tudni a kávéról
Mindegy, hogy filteres-, híg-, presszó- vagy instant kávé átlagos mennyiségben a kávé nem veszélyezteti az egészségünket – jelentette az aacheni székhelyő Német Dietétikai és Táplálkozásterápiás Társaság. A szakértők egy amerikai kutatócsoport eredményeire hivatkoznak, akik a kávénak a szívre, a vérkeringésre és az anyagcserére gyakorolt hatásait vizsgálták. Negatív hatásokra utaló jeleket nem találtak. Az olaszok csinálják a legjobban, ugyanis evés után isszák a kedvelt italt. Ezzel serkentik a gyomorsav és az epe termelődését. Akinek érzékeny a gyomra, helyesebben teszi, ha előnyben részesíti a presszókávét. Az olasz kávét ugyanis feketére pörkölik, ami által több, a gyomornyálkahártyát izgató hatóanyagot semlegesít. A koffein hatására emelkedik a vérnyomás, ami fejfájást okoz. Akinek gondja van a
koleszterinszintjével, inkább filteres kávét igyon (német kávé), mivel a filter-papír a kávé olajainak nagy részét kiszőri.
1.7.4 A koffein káros hatásai
A British Medical Journal 1990-ben közölt egy felmérést, mely 38.000 35 es 54 év közti norvég férfira es nőre terjedt ki, melyből kiderült, hogy az elhalálozás rizikója kétszer nagyobb volt a férfiaknál és négyszer a nők azon csoportjánál, akik kilenc vagy több csésze kávét ittak naponta, összehasonlítva azokkal, akik egy vagy kevesebb csésze kávét fogyasztottak. Más kutatók akik 130.000 amerikai emberen végeztek felmérést hasonló eredményre jutottak. Oscar Jankelson és társai kimutatták, hogy a kávé közvetlenül megváltoztatja a vércukorszintet (a megvizsgáltak vércukor értéke magasabb kávéfogyasztás után, mint előtte). Ezen felfedezés nyugtalanságot okozott, ezért nagymérető kutatásokat javasoltak a kávé “káros hatásának” tanulmányozására.
O. Paul mar 1963-ban hétezer szívbetegen végzett tanulmányában leírta, hogy a szívbetegség gyakorisága jelentősen összefüggött az elfogyasztott kávé mennyiségével. Ez nagy meglepetést okozott a szívbetegséget kutató szakértők körében. Mivel azonban a Paul által tanulmányozott csoportot statisztikailag kicsinek ítélték, a kávé és a szívbetegség közötti felfedezett összefüggés természetét véletlenszerőnek tartották.
1968-ban Samuel Bellet kimutatta, hogy a kávéfogyasztás növeli a szabad zsírsavak szintjét a vérben. Mivel az emelkedett vér-zsírszint érelmeszesedést és más degeneratív betegségeket okoz, így nyilvánvaló, hogy a kávéfogyasztás növelheti a szívbetegségek gyakoriságát. 1972- ben Bellet azt is kimutatta, hogy a koffein elősegíti a fibrillációs típusú szívritmuszavarok
létrejöttét. További felmérések is pozitív összefüggést fedeztek fel a kávéfogyasztás és a magasabb vér koleszterin szint között. Az elvégzett kísérletek azt bizonyították, hogy a kávéfogyasztás 10 hétig történő teljes beszüntetése után a vér koleszterinszintje átlagban 13%-kal csökkent, míg azoknál, akik visszatértek a kávé fogyasztáshoz fokozatos
koleszterinszint-emelkedést tapasztaltak.
Khulman es társai pedig azt igazoltak, hogy a koffein a chromatid (génállomány) leépülését okozza a sejtekben. Őlyen karosodás előfordul akkor is, amikor valaki sugárzásnak volt kitéve.
Khulman szerint egy bögre kávé annyi kart okoz, mint 0,01 röntgen sugárzás (az x savban). A
saját szavaink szerint: “komoly annak a valószínősége, hogy a koffein az ember szamara az
egyik legveszélyesebb mutagénnek bizonyul”. Megfigyeltek, hogyha hernyók táplálékaihoz
csak kis mennyiségő koffeint adnak, azok elvesztik étvágyukat, megráncosodnak es
elpusztulnak. Hasonló hatásúak a rokon vegyületek is, pl. a teában, a kakaóban es a kólában
található teofillin és metilxantin csoportok. Továbbá a lárvák mar 10%-os kávépor es 3%-os
teapor koncentráció esetén 24 órán belül elpusztulnak. Tehát a koffein és rokon vegyületei
kiváló rovarirtó szerek. Ám ebből joggal feltételezhető, hogy az emberi szervezetre sem
ártalmatlanok.
A népesség azonban sajnos abban a tévhitben nevelődik, hogy a kávé és a tea ártalmatlan
italok. A fentiekből azonban kitőnik, hogy a kutatók meggyőző bizonyítékokkal szolgálnak
arra vonatkozólag, hogy a koffein egyik fontos tényező bizonyos degeneratív betegségek
(érelmeszesedés, cukorbaj, szívbetegségek) kialakulásában. 1.7.5 A kávéfogyasztás és a halálozási mutatók fordított aránya
Egy érdekes kutatás eredményei láttak napvilágot a PatikaMagazin.hu honlapján, amely a „A
kávé- és teafogyasztás kedvező hatásai” cím alatt található meg. Az egészségügyi online
magazin jelentős mértékben foglalkozik a tea- és kávéfogyasztás hatásaival. Mint kiderült a
cikkből, finn kutatók a kávéfogyasztás és a halálozási adatok közötti összefüggéseket
vizsgálták 1991, 1992 és 2005 végéig otthonélő időseknél. 6960 embert vontak be a kutatásba
mintegy 14,5 év alatt, amelyből 623 halálesetet jegyeztek fel. Az átlagosan elfogyasztott
koffeintartalmú kávé 125 ml adag volt naponta.
A vizsgálatokból kiderült, hogy a halálozási arány és a napi kávéfogyasztás között között
fordított arány áll fenn. A kutatási eredmények alapján kijelenthető, hogy az életkor, nem,
családi állapot, a végzettség, a dohányzás, az egykori foglalkozás, a testtömeg index, az
infarktus egészségi állapot, a cukorbetegség, az észlelési képességek romlása és a fizikális
korlátozottság mértékének figyelembe vétele alapján, hogy a napi egy vagy több kávé csésze
elfogyasztása 4%-al csökkenti a halálozási arányt. Hasonlóan kedvező a kávéfogyasztás
hatása a szív- és érrendszeri betegségek, vagy a daganatos megbetegedéssek kapcsán is16. 1.7.6 Kávé- és teafogyasztás valamint a stroke rizikója
A PatikaMagazin.hu közzétett cikkeinek részlete közé tartozik a „Kávé- és teafogyasztás
valamint a stroke rizikója dohányos férfiak esetében”. Ezen kutatás alatt, amely 13,6 évet tett
ki 2004 decemberében lezárult. Ez időszak alatt 2702 agyi infarktus, 383 agyszöveten belüli
vérzés és 196 agyhártya alatti vérzés történt. A vizsgált személyek száma 26 556, amelyek
kora 50 és 69 év közötti volt, természetesen akinek még nem volt stroke-ja.
Az eredmények alapján kijelenthető, az életkort, a szív- és érrendszeri rizikófaktorokat
figyelembe véve, hogy a kávé- és teafogyasztás, valamint az agyi infarktus előfordulásának
esélye fordítottan arányos. Ez annyit tesz, hogy a kávé és tea fogyasztásával a férfiaknál
csökkenthető az agyi infarktus előfordulásának esélye, függetlenül az ismert szív és
érrendszeri rizikófaktortól. 1.8 A kávéspecialitások Affogato: Egy gombóc vanília fagyi, eszpresszóval leöntve. Ideális desszert egy kiadós ebéd
után – (gyomor) hűsitően frissítő. Különösen egy forró nyári délután rendelnek gyakran az
olaszok kedvenc kávézójukban (bar) egy affogato-t. Americano: A caffe lungo egy meg hosszabb változatáról van szó – az eszpresszót forró
vízzel felhígítjuk. Hosszú kávé lesz belőle, de nem olyan, mint a németeke, hanem valamelyest
megőrzi az eszpresszó ízét. Ennek megfelelően nagyobb csészében szervírozzak. Bar nem
igazan olasz, mégis sok helyen szerepel a “káve-lapon”. Baci: Üvegpohárban szervírozott kávékülönlegesség: 2/3 eszpresszó + 1/3 folyékony tejszín. Bicerin: Torino specialitása a bicerin, sokáig csak az arisztokraták itala, mivel a hozzávalók
ára az alacsonyabb réteg szamara megfizethetetlen volt. Valóban egy nemes italról van szó.
Elkészitesekor a forró kakaó van alul, arra öntik az eszpresszot, azt megszórjak fahéjjal, es
végül lassan (a retegezes miatt) az egeszet felontik tejhabbal. Elegánsan előkelő. Café au lait: gőzölt tej es dupla kávé (nem eszpresszó!) fele-fele aranyban.
Caffé macchiato: rendes adag eszpresszo egészen keves tejhabbal a tetejen. Az alapanyagok
megegyeznek a cappuccinoeval, megis egeszen mas az izhatas; a caffe macchiato ugyanis
lenyegesen erőteljesebb, koncentraltabb. Cappuccino: Napjainkban szamos tovabbfejlesztett valtozata elterjedt. Olaszorszagban igy
keszitik: 1/3 eszpresszo, 1/3 forró tej, 1/3 tejhab + esetleg kakaopor a tetejere. Con panna: tejszinhabbal diszitjük az eszpresszo tetejét. Coretto: “javitott” kave. A “javitott” szo helyett inkabb a “feljavitott” lenne az ideillő. Arrol
van ugyanis szo, hogy az eszpresszo kaveba valamilyen alkoholt ontenek. (Gyakran azonban
csak az eszpresszo melle teszik.) A “valamilyen” szo is nagy jelentőseggel bir, hisz nem
akarmilyen alkohol jon itt szoba. Leggyakrabban Grappa vagy Brandy. Es hogy tovabb fokozzuk a mondandonk lenyeget, “sajnos” sokaknal az sem egeszen
mindegy, milyen az a Grappa vagy Brandy. Doppio: dupla kave. Dupla eszpresszo, ez mind a felhasznalt kavera, mind pedig a
vizmennyisegre vonatkozik. Espresso: A “kis fekete” egy eszpresszo csesze 2/3-at teszi ki, ez kb. 30-35 ml. A jo
eszpresszo arrol ismerhető fel, hogy a kave mogyorobarna szinő, marvanyosan kremes felső
reteggel, mely mint egy koronat kepez a barna folyadekra. Espresso sorbetto: Az espresso sorbetto egy frissitő es kaloriaszegeny kavekulonlegesseg,
mely mind desszertkent, mind pedig csak ugy ket etkezes kozott fogyaszthato. Elkeszitese:
350 ml eszpresszot lefagyasztanak a jegkockatartoban, majd a kave-kockakat osszemixelik 4
kockacukorral es 500 ml zsirszegeny tejjel. Cseszebe vagy uvegpoharba toltik es szivoszallal
szervirozzak. Franziskaner: mint a Melange, de tejhab helyett tejszinhabbal. Frappuccino: Eszpresszot cukorral es folyekony tejszinnel jol osszekevernek. Ezt lehőtik, es
uvegpoharba ontik, melybe meg jegkockakat tesznek.
Freddoccino: Keszitsunk dupla ristrettot. Ontsuk ossze a cukorszirupot es a hideg tejet, adjuk
hozza a jegkockakat. Keverjuk ossze a fentieket egy shakerben (vagy blenderben), s talaljuk a
nagyobb freddo uvegpoharban. A tetejere tovabbi hideg tejből keszitsunk tejhabot (blenderben
10-15 mp). Kapuziner: az eszpreszó (Ausztriaban gyakran az eszpresszonal tovabb főzott, erősebb,
keserőbb mokkakave) tetejere keves tejszinhabot teszunk. Latte – tejeskávé: Sok gőzolt tej, keves eszpresszo. Latte macchiato: Az uvegpoharban szervirozott latte macchiato elkeszitesekor a poharba
először forró tejet ontenek, arra jon a kave, mely tobbnyire egy ristretto, vagy egy eszpresszo,
vegul pedig, mint a remekmő
megkoronazasakent, hideg tejhabot tesznek a tetejere, fakultativan kakaot szornak a tejhabra.
A kave raontese a tejre lassan, megfontoltan, erzessel tortenik; ennek koszonhetően lesz oly
szep réteges a latte macchiato, mely nem összekeverendő a Caffe macchiato-val. Lungo: hosszu kave. A ristretto fordítva, a szokásos mennyiségnél valamivel több vízzel.
Eszpresszo cseszeben kinaljak, es az eszpresszoval megegyező kavemennyiseget tartalmazza,
azonban a cseszet szinte szinultig megtoltik. A kave ezaltal, vizesebbe, higabba valik, megis
ize csak kevésbé intenzívebb, mint az eszpresszóe. Mélange: a szokásos adag eszpresszót forró vízzel kétszeresere hígitjuk, ugyanennyi felgőzölt
tejjel és némi tejhabbal tálaljuk. Mocha: korulbelul 30 ml csokoladeszirup a csesze aljara, erre főzzuk ra az eszpresszot,
keverjuk ossze, adjunk hozza felgőzolt tejet, esetleg kis tejhabbal, es vegul felvert
tejszinhabot. Ristretto: Őntenziv, fekete, nagyon erős – roviden igy jellemezhetnenk az eszpresszohoz
hasonlithato caffe ristretto-t. A szokasos 30–35 ml-es mennyisegnel rovidebb (20-25 ml), a
nagyon erőset kedvelőknek.
Shakerato: Caffeshake. Egy adag eszpresszot cukorral es jegkockaval alaposan osszeraznak
es koktelpoharban szerviroznak. Különösen Olaszorszag deli reszen kedvelt a caffe shakerato,
azonban szamos mas tartomanyban is ismerik es kinaljak. (Liguria, Toszkana) Letezik egy
olyan verzioja is, mely szerint az eszpresszot hideg tejjel es cukorral razzak ossze. Kiontve
olyan mint egy cappuccino-shake.
Wiener Mélange: tejeskávé tetejére kevés csokoládét hintünk.
Kapcsolódó: Kávéfőző alkatrészek
Mindent a kávéról.
2013 október 14. | Szerző: nokalk
A kávé
„A kávé legyen fekete, mint az ördög, erős, mint a halál és édes, mint a szerelem.”
Török közmondás
A koffeintartalmú élvezeti szereket koffein nevű alkaloidát tartalmazó növényekből készítik.
Ilyen pl. a kávé magja, a tea levele, a kakaófa termése vagy a kóladió.
Hazánkban a legelterjedtebb koffeintartalmú élvezeti szer a kávé. Egy főre eső fogyasztása évenként 2 kg. A kávé az örökzöld kávécserje feldolgozott magjából készített kesernyés íző, élénkítő hatású ital. Maga a cserje magas hegyekben nő. Azt mondják, hogy akinek kávéja van, az gazdag lesz.
1.1 A kávé eredete
A kávé szó eredetének megfejtésére két megoldás is adva van. Az elterjedtebb vélemény szerint egy etiópiai vidék, Kaffa nevéből származik, ahonnan a kávét Jemenbe szállították. A másik lehetőség az arab kahwa ( ?_ ?? ) szó, amelyből a mi kávé szavunk ered, ez azonban eredetileg bort jelentett, s csak később vitték át a megnevezést a „fekete levesre”. A 16.
században már az egész arab világban a főzött, élénkítő hatású italt jelentette.
Hogy maga a kávé ital honnan is származik, több hipotézis is létezik, amelyekkel megpróbálom a választ megmondani erre a kérdésre.
1.1.1 A kávé rövid történetei
Egy legenda szerint a kávészemek élénkítő hatását egy Káldi nevő etióp ifjú pásztor fedezte fel Arábiában, aki észrevette, hogy ha a kecskéi a piros bogyókat legelészik, sokkal élénkebbek, nyugtalanabbak lesznek. Nem tudta mire vélni, így a piros bogyókat elvitte a közeli kolostorba, hogy megmutassa Yahiának, az aggastyán apátnak. Ezt elmondta a szerzeteseknek, akik azt hitték, hogy az ördög művéről lehet szó, így el akarták égetni a bogyókat. Közben olyan aromákra lettek figyelmesek, hogy kíváncsiságukban főzetet készítettek a megmaradt porból. Majd rájöttek arra, hogy ha a magokat megpörkölik,ténylegesen éberebbek maradnak az esti órákban, és ízletes italt készíthetnek belőle. Így lett az Ég ajándéka ez a sötét ital, egy ellenállhatatlan ital, mindennapjaink rítusa. Egy monda szerint, az iszlám vallás megalapítójának, azaz Mohamednek a nevéhez főződik, amely szerint betegen az ágyán feküdve megkönyörült rajta Allah, és Gábriellel küldött neki egy gyógyító fekete italt, amely olyan fekete volt, mint a mekkai Kábakő. Állítólag olyan ereje lett, hogy negyven férfit kiemelt a nyeregből és negyven nőt ismertetett meg a szerelemmel.
Egy másik történet szerint száműzött szufi bölcs talált rá a cserjére, ami megmentette az életét. Sőt olyan feltételezések is napvilágot láttak, hogy már 1000 körül Avicennában gyógyszerként használták a fekete levest.
Annyi bizonyosnak tűnik, hogy a kávét először a 15. században, Jemenben használták élénkítő hatása miatt, valószínűleg szufi szerzetesek, akik szívesen éltek serkentő szerekkel.
Innen került ki és vált ismertté a társadalom minden rétege számára. A 16. század első évtizedeiben már Szíria és Egyiptom lakói is ismerték. Mivel csak feltételezések vannak, egyik történet, legenda sem monda nincs bizonyítva, igy
nem tudhatjuk honnan ez a nemes fekete színű élénkítő hatású ital.
1.1.2 A kávé hódító útja
Egy vörös bogyós cserje hódítása a források alapján Etiópiából indult útra. Kaffából eljutott Jemenig, Perzsiáig, Arábiáig és Egyiptomig. „A portugálok és a hollandok 1600 körül vitték Ceylonba és a többi gyarmataikra. Ugyanebben az időben egy mohamedán zarándok Indiába vitte, ahonnan 1699-ban került Java szigetére. 1706-ban az amszterdami hajtatóházakban ültettek kávécserjéket. XŐV. Lajos francia királynak ajándékoztak egy növényt, amelynek külön üvegházat építettek, és amelynek hajtásait állítólag a világ számos helyére elvitték.”
1.1.3 A kávéházak
Isztambulban az első kávéházak az 1550-es években nyíltak meg, és számuk gyorsan nőtt. Európába a 17. században érkezett meg a kávézás szokása. Az első európai kávéház 1624-ben Velencében nyílt meg La Bottega del Caffé néven.
1.2 A kávé termesztési területei
A kávé az erős, párás szubtrópusok növénye. Termőterületei a ráktérítő és a baktérítő közé esik. A világ kávétermelésének 1/3-át Dél- és Közép-Amerika adja, innen is Brazília és Kolumbia a mérvadó, a többi termelésen Indonézia és Afrika osztozik.
1.3 A kávé feldolgozása
A kávé, mivelhogy örökzöld cserje, amely évente többször is virágzik és terem. Ezért látható a fán egyszerre virág és gyümölcs is. Egy fő és 2 kisebb szüretet különböztetünk meg. A legjobb minőséget a főszüret adja. A kávé termése a cseresznyéhez hasonló gyümölcs, amely leérve piros illetve sötétlila színű.
A gyümölcs húsa pergamenburokban őriz 2 lapjával egymás felé forduló bab alakú kávészemet. A cserje öregsége vagy a hibás beporzás miatt a kávégyümölcsök kb. 10%-ában csak 1 gömbölyű alakú szem fejlődik. Ezt rostálással elkülönítik, és gyöngykávé néven forgalmazzák.
A kávé elsődleges feldolgozása a termőterületen történik:
1. Száraz eljárás: A gyümölcsöt a napon szárítják, és utána hantolják2.
2. Nedves eljárás: Ekkor pulpot3 készítenek a gyümölcsből, és vízsugárral mossák le a
gyümölcsről, anélkül, hogy a pergamenhéj megsérülne. Ezután a kávét erjesztik4,
utána szárítják és hantolják.
A kávépörkölés
4. ábra Kávépörkölés – Jellemzők5
1.4 A kávé készítmények
A kávébogyó latin elnevezése „coffea”. A buzérfélék családjába tartozik, amelynek jó néhány
száz fajtája létezik. Termesztésre viszont csak az Arabica és a Robusta szolgál6.
2 Előkészítő feldolgozás, melynek során eltávolítják a héjrészeket.
3 Latin eredető szó, gyümölcsvelő, kénsavval hidegen tartósított darabos gyümölcshús.
4 Célja, hogy a termelt anyagokat kinyerjék, vagy a mikroorganizmusok enzimjeinek a hatására átalakuljanak a
kívánt anyaggá, termékké.
1.4.1 A nyerskávé
A nyerskávé értékét az adja meg, hogy belőle pörkölés után milyen élvezeti értékű kávéital főzhető. A nyerskávé koffeintartalma kb. 1,5%, víztartalma kb. 12%.
1.4.2 A pörkölt kávé
A forgalmazott kávé kb. 90%-a pörkölt kávé. A pörkölés kb. 220°C -os hőmérsékletén az alkotórészek között olyan kémiai változások, mennek végbe, amelyek eredményeképpen kialakulnak a kávé zamatát, élvezeti értékét adó vegyületek, és illata javul. A koffeintartalom lényegében nem változik, a kellemetlen csersavak egy része elillan. Értékcsökkentő a savanyú íz és a szag. A törmelékes szemek nagyobb aránya is rontja a kávé minőségét.
1.4.3 A kávékivonat
A kávénak a forró vízzel kioldott és bepárolt alkatrészei.
1.4.4 A koffeinmentes kávé
Ezek a kivonatok igazolják, hogy a kávé élvezeti szer, amelyet kellemes aromája miatt a szívbetegek a hatóanyag nélkül is szívesen fogyasztanak. Gyártása során a nyerskávét vízgőzzel fellazítják, és szén-tetrakloriddal /CCl4/ kioldják koffeintartalmát. A kávét ezután szárítják és a szokásos módon, pörkölik. A kivont koffeint a gyógyszeripar hasznosítja.
1.4.5 A Nescafé
Porszerő anyag. Úgy készül, hogy a kávéfőzetet porlasztással beszárítják. A magas hőmérsékleten való beszárítás miatt kissé karamelles íző. Vízben maradék nélkül oldódik.
1.4.6 A kávépótló készítmények
A babkávé helyett a gyermekek és az idős emberek számára kávépótló anyagokat hoznak
forgalomba.
1. Maláta: Csíráztatott árpából készül, a pörkölés oldhatóvá teszi a benne található keményítőt, ami a főzet testességét adja.
2. Cikória: Cukorrépából készül.
1.5 A kávéfajták
A legygakoribb kávéfajták a következők:
A. Coffea Arabica:
a) Typica, b) Bourbon, c) Margogype, d) Mokka
B. Coffea canephora:
a) Robusta, b) Uganda, c) Kouillon, d) Coffea liberica, e) Coffea excels, f) Coffea stenophylla
Az Arabica a világ össz-kávétermésének a 70%-át teszi ki, amelyet az alacsony koffeintatalmú kávéfajták közé sorolhatunk.
Növényi szénhidrát. Fehér, olajos tapintású por, vagy szemcsés színtelen és szagtalan.
A Robusta a kávépiacon a maga 30%-ával van jelen. Kevésbé értékes, mint az Arabica, sokkal kisebb kávészemek jellemzik, viszont sokkal nagyobb a koffeintartalma, mint az Arabicának. Keserűbb íz és sötétebb szín jellemző a Robustára.
A kávészemek minősége viszont aszerint különbözik hogy hol termett. Nemcsak ízben, de nagyságban és színben különböznek. A kenyai kávét sorolják a legjobb minőségű kávék közé. Ami jellemző rá, az a pikáns íz,
finom gyümölcsre emlékeztető illat, apró szabályos kávészemek. Azt mondják a legjobb és egyben a legdrágább kávé a Blue Mountain fajta, amely jamaikai eredet, a magasan fekvő hegyi területekről származik. Ami jellemző rá, az az enyhén
savanykás, mogyoróra emlékeztető íz, aromatikusság. A kubai kávé a cédrusfa illatára emlékezteti fogyasztóját. Kimondottan a japán ínyencek kedvelik ezt a fajtát. Európában nem annyira ismert. A legjobb fajtájú dél-amerikai kávéfajták az Andok vidékéről származnak. Jellemző rájuk a gazdag és a telített íz világ.
A jemeni kávé ízben enyhén savanykás, mely a borra emlékeztet. Az indiai kávé íze finom és zamatos, melyben visszatükröződik a monszunesők bősége. A Szumátra szigetéről származó kávé alacsony savtartalmú, ízük markáns.
A Hawai szigetekről származó Kona Kai kávé az egyik legjobb a világon. Íze bódító és
szokatlanul erősen gyümölcsre emlékeztető.
1.6 A kávé hatása a szervezetre
A koffeinnek az emberi szervezetre tett hatása összetett. A koffein, serkentő hatású, stimulálja a központi idegrendszert, fokozza a szív és veseműködést. Testmozgás előtt fogyasztva segít felszabadítani a szervezetben elraktározott zsírt; a tüdő hörgőizmait elernyeszti, könnyíti a légzést, csökkenti az asztmás rohamok veszélyét. Kutatások szerint csökkenti a depressziót.
Felelőtlen fogyasztása ugyanakkor növeli a stresszt, a szívkárosodás és a csontritkulás veszélyét. Mennyi koffeint fogyaszthatunk naponta? Mikor igyunk kávét és mikor ne? A koffein hatására a hasi, zsigeri erek összeszőkülnek, az agy viszont több vért kap. A koffein így a központi idegrendszerre és az agyra élénkítő hatással van; fokozza a szív- és
vesemőködést, gyorsítja a légzést és az anyagcserét. A magas vérnyomásúaknak, a szív- és veseelégtelenségben szenvedőknek ezért óvatosan kell bánniuk a kávéval.
Egy 7 gramm őrleményből készített eszpresszó-krémkávéban kb. 0,1 gramm koffein található. Ennek az adagnak a hatása kb. 1-5 óráig tart. Az időtartam függ a szervezet egészségi szintjétől, a megszokástól, a kávé előtt és mellett fogyasztott ételek – italok összetételétől, a koffeinnel szembeni érzékenységtől. Napi 2-3 csésze kávé, ha azt megfelelő körülmények
között fogyasztjuk, egészséges frissítő ital, de 1g koffein (kb. 10 csésze) napi elfogyasztása már izgatottságot, szédülést és rosszullétet okozhat – még az egészséges, felnőtt embernek is.
A túlzott kávéfogyasztás (vagy koffeinbevitel – pl.: kóla-termékekkel) egyéb tüneteket is produkálhat – hőemelkedés, aritmikus érverés, hőemelkedés, remegés, sőt szorongás, esetleg hasmenés. A nem megfelelőn használt koffein álmatlanságot okozva lehetetlenné teszi a pihenést, ingerlékennyé tesz. 2-4g koffein hatására izomgörcsök léphetnek fel.
Előbbiekből érzékelhető, mennyire fontos az, hogy a megfelelő helyen, időben, körülmények között vegyük magunkhoz, a jó minőségű alapanyagból készülő kávéitalt (a magasabb minőségű Arabica fajták koffeintartalma alacsonyabb, mint a Robustáé, így kisebb a veszélye a túladagolásnak).
Fontos megérteni: a kávé nem a fáradtság megszüntetésére való, az a kávé hatásának elmúltával erősebben tér vissza és csak pihenéssel múlik el. A kávé feladata az, hogy az ébrenlét – a munka – és a szabadidő pillanatait tegye még intenzívebbé. A kávéfogyasztás ésszerő szabályai a kávénak az emberi szervezetre gyakorolt hatásaiból
következnek. Először lássuk a tiltótáblákat – mi az, ami tilos, de legalábbis nem tanácsos a kávéval kapcsolatban!
1. Ne igyunk kávét lefekvés előtt! Ez jelenthet 1 órát, de 4-5 órát is. Vendéglátóként minket ez annyiban érint, hogy tudjuk, a legfontosabb kávézási időszak a reggel és a késő délután. Természetesen bizonyos üzlettípusoknál (bár-kávézó, non-stop kávézó), ez nem ilyen egyértelmű.
2. Ne igyunk napi két – három adag kávénál többet! Ez látszólag kevésnek tőnhet, de ha minden alkalommal más és más, az alkalomnak, helynek és pillanatnyi igényeinknek épp megfelelő kávéitalt iszunk, mindig jó minőségben – ez bőven
elég. Mint kávés vendéglátó, arra gondolva, hogy e három kávéból csak egyre (a reggeli tejeskávéra, az ebéd utáni ristrettóra vagy a délutáni kávékülönlegességre) be tudjuk csábítani üzletünkbe a vendéget, már jól jártunk mi is, ő is. Ehhez viszont standard, állandó minőség kell. Olyan minőség, amit otthon nem kaphat meg.
3. Ne igyunk kávét éhgyomorra! A kávéban lévő csersavak kártékony hatással lehetnek ránk, és a kávé vízhajtó hatása sem tesz jót a gyomornak. Most, hogy a tiltásokat áttekintettük, lássuk azokat az irányvonalakat, melyek követése a jó úton tarthatja kávéfogyasztásunkat.
Vigyünk rendszert kávéivásunkba. Döntsük el, mikor, mennyi és milyen kávét iszunk. Nem előre megalkotott kávézási tervről van szó, csupán arról, hogy belátjuk: a kávé, mint hatóanyag tartalmú szer komoly hatással van ránk. Szervezetünk működésére, szokásainkra, viselkedésünkre, sőt hosszabb távon és tágabban értelmezve a kávézásnak, kávézóba járásnak személyiséget formáló hatása is lehet!
Étteremben étkezéskor kávét csak az étkezés végén fogyasszunk! A kávéra építő, afelé orientálódó üzletekben az ételválasztékot úgy alakítják ki, hogy minél több választékcsoport illeszkedjen a kávézáshoz (torták, szendvicsek, sütemények, bisztró-ételek). Ezeket italokkal kombinálva reggeli- és uzsonnavariációkat hozhatunk létre, így a legfontosabb “kávéidőszakokban” csökkentjük az önmagában való kávéivás gyakoriságát.
1.6.1 A kávé jó tulajdonságai
A koffein segíti az anyagcsere mőködését azáltal, hogy ellazítja az epevezeték, az apró hörgők, a gyomor- és bélrendszer és az erek bizonyos izmait. Javítja a szellemi funkciókat, csökkenti az almosságot es a fáradtságot, fokozza az izmok teljesítőképességét. Ráadásul azt is jó tudni, hogy erősíti a nem kábító fájdalomcsillapítók hatását.10
1.6.2 A kávé rossz tulajdonságai
A gyakori kávézóknál felléphet:
– pszichés függőség (abban a hitben vannak, hogy a koffein a mindennapi életünk elengedhetetlen része)
– hozzászokás (egyre több koffeinre van szükségük ugyanannak a hatásnak elérése érdekében)
– elvonási tünetek, ha nem jutnak a szokott mennyiséghez. A koffeines, vagy a koffeinmentes?
A koffeinmentes kávé káros hatásait is több orvos csoport vizsgálta. Bebizonyítottak például,
hogy a koffeinmentes kávét olyan kávébabból állítják elő, melynek sokkal magasabb a zsírtartalma, ezáltal a vér koleszterinszintjét jelentősen emeli. Ez fokozza az érelmeszesedés és a későbbi szövődmények kialakulásának kockázatát. Egy 2005-ben elvégzett vizsgálat szerint azoknál, akik hozzászoktak a rendszeres koffeinfogyasztáshoz, a koffein szív- és
érrendszerre gyakorolt karos hatásai mérsékelt kávéfogyasztás esetében csak minimális mertekben voltak kimutathatóak, ugyanis a szervezetükben tolerancia alakul ki.
Azoknál az alanyoknál, akik nem voltak hozzászokva a koffeinfogyasztáshoz, már mérsékelt adag után is egyértelmően kimutathatóak voltak a koffein karos hatásai. Ezzel szemben a túlzásba vitt kávéfogyasztás rendkívül káros a szervezetre, de a szívinfarktus és a koffeinfogyasztás közötti összefüggést egyértelmően nem sikerült igazolni. Nagy esetszámú
tanulmányok alapján azt bizonyítottak, hogy napi 4 csésze kávé fogyasztása mellett mutatható ki egyértelműen, hogy ez az infarktus és egyéb szív- és érrendszeri betegségek rizikófaktora lenne, kb. 2,5-szeres rizikót jelent a kávét nem fogyasztó populációhoz képest.
1.7 Kutatások és eredmények
1.7.1 A kávé nem árt, a kóla igen Bécs/Boston, 2005. november 10. (MTŐ/APA).
A nőknél a kávéfogyasztás nem növeli a magas vérnyomás (hipertónia) kockázatát, a koffeint tartalmazó Coca Cola fogyasztása viszont igen – derül ki azokból a vizsgálatokból, amelyeket Wolfgang Winkelmayer osztrák orvos és társai az amerikai Harvard Egyetem bostoni női klinikáján 155 ezer nő részvételével végeztek.
A kutatás eredményeit legújabb számában közölte a Journal of the American Medical Association (JAMA) tudományos folyóirat legújabb száma. Winkelmayer az osztrák APA hírügynökségnek adott nyilatkozatában rámutatott, hogy a koffeint tartalmazó kávé és üdítő világszerte igen népszerő. Ezért a koffein bármilyen egészségkárosító hatása óriási kihatással lenne a népegészségügyre, és első sorban egy olyan alattomos és igen veszélyes betegségre, mint amilyen a magas vérnyomás.
Megállapította: 26 és 71 év közötti kórházi ápolónők egészségi állapotának 12 éven át tartott rendszeres vizsgálata kiderítette, hogy puszta mítosz a hiedelem, amely szerint a gyakori kávéfogyasztás magas vérnyomást okoz. Ezzel szemben világosan megmutatkozott az összefüggés a koffein tartalmú – cukrozott és cukormentes (light) – üdítő italok fogyasztása és a magas vérnyomás fokozott kockázata között. Fiatalabb – 26 és 46 év közötti – nőknél, akik
napjában négy vagy annál több pohár, illetve doboz coca-colát fogyasztottak, 28%-kal nagyobb volt a magas vérnyomás kockázata. Ugyanakkor a 43 és 71 év közötti nőknél ugyanennyi kóla fogyasztása esetén már 44%-os volt a kockázat a hasonló korú, de kevésbé szomjas nőkhöz viszonyítva. A Coca Cola light változatának fogyasztása kevésbé növelte a
magas vérnyomás kockázatát: a napi négypohárnyi üdítőt fogyasztó fiatalabb nőknél 19, az idősebbeknél 16%-kal nőtt meg a hipertónia veszélye.
Az 1998 óta a Harvard Egyetemen dolgozó Winkelmayer rámutatott: még nem tudni, hogy miért kockázati tényező a magas vérnyomás vonatkozásában a Coca Cola, s ezért nem áll módjában ajánlásokat adni. Örvendetesnek mondta viszont, hogy a hölgyeknek a vérnyomásuk miatt nem szükséges lemondani a kávézásról (MTŐ-Panoráma).
1.7.2 Ártalmasabb a koffeinmentes kávé?
Egy nemrégiben napvilágot látott amerikai tanulmány szerint a koffeinmentes kávé akár szívés érrendszeri kockázati tényező is lehet, mert megemeli a vér koleszterinszintjét. A furcsa jelenség feltehető magyarázatát az adja, hogy a koffeinmentes kávé másfajta kávébabból készül, mint a hagyományos.
A kutatást 187 résztvevő bevonásával végezték, akiket három fő csoportra osztottak. Az első csoportba azok kerültek, akik napi 3 és 6 adag kávét fogyasztottak, a második csoportba azok, akik ugyanennyi koffeinmentest, míg a harmadik volt a kontrollcsoport, ahol senki sem fogyasztott kávét. A vizsgálatot az atlantai Piedmont-Mercer Egészségügyi Központ végezte, Robert Superko vezetésével.
A kutatók a három hónapos vizsgálat elején és végén vérmintákat vettek, amelyekből a vér koleszterin- és egyéb zsírsavszintjeit határozták meg. Megdöbbenésükre a koffeinmentes kávét fogyasztók káros zsírsavszintje 18%-kal, az apolipoprotein13 B nevő fehérje szintje 8%- kal növekedett meg a három hónappal korábbi értékhez képest. A másik két csoportnál nem tapasztaltak változást. Ezek a szerves anyagok részben felelősek a szív-érrendszeri megbetegedésekért. “Úgy vélem, hogy nem a hagyományos, hanem a koffeinmentes kávé növelheti a szívbetegségek kockázatát. Ugyan a növekedés nem magas, de akinek eleve magasabb a koleszterinszintje, érdemes visszafogni a fogyasztást” – mondja a kutatás vezetője.
Az ok kutatásánál derült ki, hogy a kétféle kávé eltérő kávébabból készül. A hagyományos kávénál Arabica, míg a koffeinmentesnél Robusta nevő babot használnak. Ennek az az oka, hogy a koffeinmentesítés során az Arabica elveszíti az aromáját, ugyanakkor a Robusta sokkal gazdagabb a diptén14 nevő vegyületekben, ami növeli a zsírsavképzést a szervezetben. “A kávégyárak egyre több koffeinmentes kávét gyártanak, mert az emberek azt hiszik, hogy egészséges. A koleszterinszint szempontjából azonban nem biztos, hogy így van” – összegezte kutatását Superko.
1.7.3 Mit kell tudni a kávéról
Mindegy, hogy filteres-, híg-, presszó- vagy instant kávé átlagos mennyiségben a kávé nem veszélyezteti az egészségünket – jelentette az aacheni székhelyő Német Dietétikai és Táplálkozásterápiás Társaság. A szakértők egy amerikai kutatócsoport eredményeire hivatkoznak, akik a kávénak a szívre, a vérkeringésre és az anyagcserére gyakorolt hatásait vizsgálták. Negatív hatásokra utaló jeleket nem találtak. Az olaszok csinálják a legjobban, ugyanis evés után isszák a kedvelt italt. Ezzel serkentik a gyomorsav és az epe termelődését. Akinek érzékeny a gyomra, helyesebben teszi, ha előnyben részesíti a presszókávét. Az olasz kávét ugyanis feketére pörkölik, ami által több, a gyomornyálkahártyát izgató hatóanyagot semlegesít. A koffein hatására emelkedik a vérnyomás, ami fejfájást okoz. Akinek gondja van a
koleszterinszintjével, inkább filteres kávét igyon (német kávé), mivel a filter-papír a kávé olajainak nagy részét kiszőri.
1.7.4 A koffein káros hatásai
A British Medical Journal 1990-ben közölt egy felmérést, mely 38.000 35 es 54 év közti norvég férfira es nőre terjedt ki, melyből kiderült, hogy az elhalálozás rizikója kétszer nagyobb volt a férfiaknál és négyszer a nők azon csoportjánál, akik kilenc vagy több csésze kávét ittak naponta, összehasonlítva azokkal, akik egy vagy kevesebb csésze kávét fogyasztottak. Más kutatók akik 130.000 amerikai emberen végeztek felmérést hasonló eredményre jutottak. Oscar Jankelson és társai kimutatták, hogy a kávé közvetlenül megváltoztatja a vércukorszintet (a megvizsgáltak vércukor értéke magasabb kávéfogyasztás után, mint előtte). Ezen felfedezés nyugtalanságot okozott, ezért nagymérető kutatásokat javasoltak a kávé “káros hatásának” tanulmányozására.
O. Paul mar 1963-ban hétezer szívbetegen végzett tanulmányában leírta, hogy a szívbetegség gyakorisága jelentősen összefüggött az elfogyasztott kávé mennyiségével. Ez nagy meglepetést okozott a szívbetegséget kutató szakértők körében. Mivel azonban a Paul által tanulmányozott csoportot statisztikailag kicsinek ítélték, a kávé és a szívbetegség közötti felfedezett összefüggés természetét véletlenszerőnek tartották.
1968-ban Samuel Bellet kimutatta, hogy a kávéfogyasztás növeli a szabad zsírsavak szintjét a vérben. Mivel az emelkedett vér-zsírszint érelmeszesedést és más degeneratív betegségeket okoz, így nyilvánvaló, hogy a kávéfogyasztás növelheti a szívbetegségek gyakoriságát. 1972- ben Bellet azt is kimutatta, hogy a koffein elősegíti a fibrillációs típusú szívritmuszavarok
létrejöttét. További felmérések is pozitív összefüggést fedeztek fel a kávéfogyasztás és a magasabb vér koleszterin szint között. Az elvégzett kísérletek azt bizonyították, hogy a kávéfogyasztás 10 hétig történő teljes beszüntetése után a vér koleszterinszintje átlagban 13%-kal csökkent, míg azoknál, akik visszatértek a kávé fogyasztáshoz fokozatos
koleszterinszint-emelkedést tapasztaltak.
Khulman es társai pedig azt igazoltak, hogy a koffein a chromatid (génállomány) leépülését okozza a sejtekben. Őlyen karosodás előfordul akkor is, amikor valaki sugárzásnak volt kitéve.
Khulman szerint egy bögre kávé annyi kart okoz, mint 0,01 röntgen sugárzás (az x savban). A
saját szavaink szerint: “komoly annak a valószínősége, hogy a koffein az ember szamara az
egyik legveszélyesebb mutagénnek bizonyul”. Megfigyeltek, hogyha hernyók táplálékaihoz
csak kis mennyiségő koffeint adnak, azok elvesztik étvágyukat, megráncosodnak es
elpusztulnak. Hasonló hatásúak a rokon vegyületek is, pl. a teában, a kakaóban es a kólában
található teofillin és metilxantin csoportok. Továbbá a lárvák mar 10%-os kávépor es 3%-os
teapor koncentráció esetén 24 órán belül elpusztulnak. Tehát a koffein és rokon vegyületei
kiváló rovarirtó szerek. Ám ebből joggal feltételezhető, hogy az emberi szervezetre sem
ártalmatlanok.
A népesség azonban sajnos abban a tévhitben nevelődik, hogy a kávé és a tea ártalmatlan
italok. A fentiekből azonban kitőnik, hogy a kutatók meggyőző bizonyítékokkal szolgálnak
arra vonatkozólag, hogy a koffein egyik fontos tényező bizonyos degeneratív betegségek
(érelmeszesedés, cukorbaj, szívbetegségek) kialakulásában.
1.7.5 A kávéfogyasztás és a halálozási mutatók fordított aránya
Egy érdekes kutatás eredményei láttak napvilágot a PatikaMagazin.hu honlapján, amely a „A
kávé- és teafogyasztás kedvező hatásai” cím alatt található meg. Az egészségügyi online
magazin jelentős mértékben foglalkozik a tea- és kávéfogyasztás hatásaival. Mint kiderült a
cikkből, finn kutatók a kávéfogyasztás és a halálozási adatok közötti összefüggéseket
vizsgálták 1991, 1992 és 2005 végéig otthonélő időseknél. 6960 embert vontak be a kutatásba
mintegy 14,5 év alatt, amelyből 623 halálesetet jegyeztek fel. Az átlagosan elfogyasztott
koffeintartalmú kávé 125 ml adag volt naponta.
A vizsgálatokból kiderült, hogy a halálozási arány és a napi kávéfogyasztás között között
fordított arány áll fenn. A kutatási eredmények alapján kijelenthető, hogy az életkor, nem,
családi állapot, a végzettség, a dohányzás, az egykori foglalkozás, a testtömeg index, az
infarktus egészségi állapot, a cukorbetegség, az észlelési képességek romlása és a fizikális
korlátozottság mértékének figyelembe vétele alapján, hogy a napi egy vagy több kávé csésze
elfogyasztása 4%-al csökkenti a halálozási arányt. Hasonlóan kedvező a kávéfogyasztás
hatása a szív- és érrendszeri betegségek, vagy a daganatos megbetegedéssek kapcsán is16.
1.7.6 Kávé- és teafogyasztás valamint a stroke rizikója
A PatikaMagazin.hu közzétett cikkeinek részlete közé tartozik a „Kávé- és teafogyasztás
valamint a stroke rizikója dohányos férfiak esetében”. Ezen kutatás alatt, amely 13,6 évet tett
ki 2004 decemberében lezárult. Ez időszak alatt 2702 agyi infarktus, 383 agyszöveten belüli
vérzés és 196 agyhártya alatti vérzés történt. A vizsgált személyek száma 26 556, amelyek
kora 50 és 69 év közötti volt, természetesen akinek még nem volt stroke-ja.
Az eredmények alapján kijelenthető, az életkort, a szív- és érrendszeri rizikófaktorokat
figyelembe véve, hogy a kávé- és teafogyasztás, valamint az agyi infarktus előfordulásának
esélye fordítottan arányos. Ez annyit tesz, hogy a kávé és tea fogyasztásával a férfiaknál
csökkenthető az agyi infarktus előfordulásának esélye, függetlenül az ismert szív és
érrendszeri rizikófaktortól.
1.8 A kávéspecialitások
Affogato: Egy gombóc vanília fagyi, eszpresszóval leöntve. Ideális desszert egy kiadós ebéd
után – (gyomor) hűsitően frissítő. Különösen egy forró nyári délután rendelnek gyakran az
olaszok kedvenc kávézójukban (bar) egy affogato-t.
Americano: A caffe lungo egy meg hosszabb változatáról van szó – az eszpresszót forró
vízzel felhígítjuk. Hosszú kávé lesz belőle, de nem olyan, mint a németeke, hanem valamelyest
megőrzi az eszpresszó ízét. Ennek megfelelően nagyobb csészében szervírozzak. Bar nem
igazan olasz, mégis sok helyen szerepel a “káve-lapon”.
Baci: Üvegpohárban szervírozott kávékülönlegesség: 2/3 eszpresszó + 1/3 folyékony tejszín.
Bicerin: Torino specialitása a bicerin, sokáig csak az arisztokraták itala, mivel a hozzávalók
ára az alacsonyabb réteg szamara megfizethetetlen volt. Valóban egy nemes italról van szó.
Elkészitesekor a forró kakaó van alul, arra öntik az eszpresszot, azt megszórjak fahéjjal, es
végül lassan (a retegezes miatt) az egeszet felontik tejhabbal. Elegánsan előkelő.
Café au lait: gőzölt tej es dupla kávé (nem eszpresszó!) fele-fele aranyban.
Caffé macchiato: rendes adag eszpresszo egészen keves tejhabbal a tetejen. Az alapanyagok
megegyeznek a cappuccinoeval, megis egeszen mas az izhatas; a caffe macchiato ugyanis
lenyegesen erőteljesebb, koncentraltabb.
Cappuccino: Napjainkban szamos tovabbfejlesztett valtozata elterjedt. Olaszorszagban igy
keszitik: 1/3 eszpresszo, 1/3 forró tej, 1/3 tejhab + esetleg kakaopor a tetejere.
Con panna: tejszinhabbal diszitjük az eszpresszo tetejét.
Coretto: “javitott” kave. A “javitott” szo helyett inkabb a “feljavitott” lenne az ideillő. Arrol
van ugyanis szo, hogy az eszpresszo kaveba valamilyen alkoholt ontenek. (Gyakran azonban
csak az eszpresszo melle teszik.) A “valamilyen” szo is nagy jelentőseggel bir, hisz nem
akarmilyen alkohol jon itt szoba. Leggyakrabban Grappa vagy
Brandy. Es hogy tovabb fokozzuk a mondandonk lenyeget, “sajnos” sokaknal az sem egeszen
mindegy, milyen az a Grappa vagy Brandy.
Doppio: dupla kave. Dupla eszpresszo, ez mind a felhasznalt kavera, mind pedig a
vizmennyisegre vonatkozik.
Espresso: A “kis fekete” egy eszpresszo csesze 2/3-at teszi ki, ez kb. 30-35 ml. A jo
eszpresszo arrol ismerhető fel, hogy a kave mogyorobarna szinő, marvanyosan kremes felső
reteggel, mely mint egy koronat kepez a barna folyadekra.
Espresso sorbetto: Az espresso sorbetto egy frissitő es kaloriaszegeny kavekulonlegesseg,
mely mind desszertkent, mind pedig csak ugy ket etkezes kozott fogyaszthato. Elkeszitese:
350 ml eszpresszot lefagyasztanak a jegkockatartoban, majd a kave-kockakat osszemixelik 4
kockacukorral es 500 ml zsirszegeny tejjel. Cseszebe vagy uvegpoharba toltik es szivoszallal
szervirozzak.
Franziskaner: mint a Melange, de tejhab helyett tejszinhabbal.
Frappuccino: Eszpresszot cukorral es folyekony tejszinnel jol osszekevernek. Ezt lehőtik, es
uvegpoharba ontik, melybe meg jegkockakat tesznek.
Freddoccino: Keszitsunk dupla ristrettot. Ontsuk ossze a cukorszirupot es a hideg tejet, adjuk
hozza a jegkockakat. Keverjuk ossze a fentieket egy shakerben (vagy blenderben), s talaljuk a
nagyobb freddo uvegpoharban. A tetejere tovabbi hideg tejből keszitsunk tejhabot (blenderben
10-15 mp).
Kapuziner: az eszpreszó (Ausztriaban gyakran az eszpresszonal tovabb főzott, erősebb,
keserőbb mokkakave) tetejere keves tejszinhabot teszunk.
Latte – tejeskávé: Sok gőzolt tej, keves eszpresszo.
Latte macchiato: Az uvegpoharban szervirozott latte macchiato elkeszitesekor a poharba
először forró tejet ontenek, arra jon a kave, mely tobbnyire egy ristretto, vagy egy eszpresszo,
vegul pedig, mint a remekmő
megkoronazasakent, hideg tejhabot tesznek a tetejere, fakultativan kakaot szornak a tejhabra.
A kave raontese a tejre lassan, megfontoltan, erzessel tortenik; ennek koszonhetően lesz oly
szep réteges a latte macchiato, mely nem összekeverendő a Caffe macchiato-val.
Lungo: hosszu kave. A ristretto fordítva, a szokásos mennyiségnél valamivel több vízzel.
Eszpresszo cseszeben kinaljak, es az eszpresszoval megegyező kavemennyiseget tartalmazza,
azonban a cseszet szinte szinultig megtoltik. A kave ezaltal, vizesebbe, higabba valik, megis
ize csak kevésbé intenzívebb, mint az eszpresszóe.
Mélange: a szokásos adag eszpresszót forró vízzel kétszeresere hígitjuk, ugyanennyi felgőzölt
tejjel és némi tejhabbal tálaljuk.
Mocha: korulbelul 30 ml csokoladeszirup a csesze aljara, erre főzzuk ra az eszpresszot,
keverjuk ossze, adjunk hozza felgőzolt tejet, esetleg kis tejhabbal, es vegul felvert
tejszinhabot.
Ristretto: Őntenziv, fekete, nagyon erős – roviden igy jellemezhetnenk az eszpresszohoz
hasonlithato caffe ristretto-t. A szokasos 30–35 ml-es mennyisegnel rovidebb (20-25 ml), a
nagyon erőset kedvelőknek.
Shakerato: Caffeshake. Egy adag eszpresszot cukorral es jegkockaval alaposan osszeraznak
es koktelpoharban szerviroznak. Különösen Olaszorszag deli reszen kedvelt a caffe shakerato,
azonban szamos mas tartomanyban is ismerik es kinaljak. (Liguria, Toszkana) Letezik egy
olyan verzioja is, mely szerint az eszpresszot hideg tejjel es cukorral razzak ossze. Kiontve
olyan mint egy cappuccino-shake.
Wiener Mélange: tejeskávé tetejére kevés csokoládét hintünk.
Kapcsolódó: Kávéfőző alkatrészek